Íme néhány korábbi naplóbejegyzés, ami internetkapcsolat híján nem juthatott el hozzánk korábban, és néhány szó a további programról. Aztán lassan kezdhetjük a visszaszámlálást a hazaérkezésükig!
Ismét jelentkezünk Shaoxingból! Mire ez a bejegyzés a blogra kerül, már túl leszünk az olimpia záróünnepségén, és lassan összepakolunk a kollégiumi szobákban, hogy újra Sanghaj felé vegyük az irányt.
Július 24. szombat
Délelőtt a sanghaji televízió látogatta meg a kórust, és egy rendhagyó próbát vettek föl (Schóber Sára beszámolója): azt kérték tőlünk, hogy üljünk le egy nagy körbe, ahova az ország 10 legjobb tévésjelöltje is csatlakozott. Mi énekeltünk nekik magyar dalokat (és egy kicsit táncoltunk is hozzá…), és velünk együtt ők is bemutattak egy szeletet a kultúrájukból. Volt köztük egy lány, aki mongol származása lévén egy mongol dalt harmonikázott, az egyikük egy régi táncot adott elő, és közösen is énekeltek nekünk, egy másik fiútól pedig egy ősi dalt hallhattunk. Tényleg nagyon kedvesek voltak, mi nem ilyen felvételre számítottunk, de szerencsére ez mindenkit kellemes csalódásként ért.
Este megtartottuk a közönségkoncertet Shaoxing egyik forgalmas terén. Rajtunk kívül két kórus – egy dán és a shaoxingi – lépett föl. A Campanella kb. fél órás műsora zárta a rendezvényt, ahol teljes repertoárunkat bemutathattuk és nagy sikert arattunk, sőt a kínai dallal a közönséget is megénekeltettük. A szálláson még kimostuk az egyen pólókat (több-kevesebb sikerrel), aztán szép lassan mindenki nyugovóra tért.
Július 25. vasárnap
Napközben már nem volt hivatalos elfoglaltságunk, így a vasárnap Shaoxing felfedezésével telt. Négy híres helyet látogattunk meg. A nap East Lake-nél kezdődött, ahol a város jelképének számító csónakokból nézelődhettünk. Jártunk az Orchidea Pavilonban, és egy másik szép kertben is, megnéztük azt a parkot, ahol április 20-án minden évben ünnepséget tartanak egy régi árvízi hős emlékére. A park felett tornyosuló hegyen is az ő hatalmas szobra áll, de ezt – időhiány miatt - csak távolabbról nézhettük meg. Este visszatértünk a megnyitó helyszínére, hogy megnézzük Cincinnati (a következő olimpia helyszíne), és az amerikai zene bemutatására készült nagyszabású műsort. Ráadásul az a szerencse ért minket, hogy megkérték, üljünk a színpad elé (jól mutat a kivetítőn a sok integető gyerek J) így testközelből élvezhettük a bemutatót.
Július 26. hétfő
Ma egy órával korábban volt ébresztő, mert 10-kor már az eredményhirdetésen kellett lennünk. Tamás bácsi, Katyi Zsombor és Pallos Eszter a többi karnaggyal és képviselővel együtt a színpadon; a kórus pedig a nézőtéren izgult. Viszonylag hamar került sorra a mi kategóriánk: a Campanella Gyermekkar a 30 elérhető pontból 16.85 pontot szerzett és Ezüst VII diplomát kapott!!
Ezt a bejegyzést már jó régen szerettem volna elküldeni, de sajnos nem volt rá alkalom.
Az azóta történtekről most csak röviden (az augusztust úgyis mindenki meséléssel fogja tölteni): Shaoxing-ból július 27-én indultunk Sanghaj felé, ahol három napot töltöttünk. Ültünk metrón, ettünk pekingi kacsát, utolsó nap pedig felmentünk egy felhőkarcolóba. Péntek este kilenckor vonatra szálltunk, másnap reggel hétre már Pekingben is voltunk. Ezután sem lazsáltunk, gyors reggeli a szállodában, és már mentünk is kirándulni. A nap legemlékezetesebb pontja talán a Nyári palota megtekintése volt.
Ma, augusztus 1-jén pihe-puha szállodai ágyainkban ébredtünk, reggeli után pedig nyakunkba vettük a várost. Sétáltunk a Tienanmen téren, végigmentünk a Tiltott városon, a napot pedig a leghíresebb sétálóutcán, a Wangfujing-on zártuk.
A holnapi nap sem lesz kevésbé érdekes, megnézzük a Nagy Falat, a Madárfészek stadiont és az olimpiai falut is!
Rendszeres olvasók
Pécs |
2010. augusztus 1., vasárnap
M. Zs.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)