Rendszeres olvasók

Pécs

2010. augusztus 5., csütörtök

Végre újra itthon!

Pécsi tudósítónk jelenti, hogy az ismert kínai áruház (azelőtt Domus áruház) parkolójában szerda délután egy autóbuszról két kínai népviseletbe öltözött fiatal lépett le, ahol magyar zászlókat, fehér szalvétákat és virágokat lengető - rendőrségi források szerint be nem jelentett -  csoportosulás fogadta őket. Szemtanúk szerint a csoport sajátos koreográfiától kísérten régi Illés slágerrészletet adott elő. Az EKF iroda nem tudott információkkal szolgálni az esemény hátteréről, rendőrségi adatok szerint nem állt fenn a közrend súlyos megzavarása. Egy óriásplakátot átmenetileg megrongáltak, a hirdető egyelőre nem tett feljelentést. Bródy János menedzserének értesülése szerint a szövegváltozat több ponton eltért az eredetitől, így copyright - sértés nem áll fenn.  A kínai áruház illetékeseit lapzártáig nem értük el.

Más: Sajnos hittem a reptéri honlapoknak, és jóhiszeműen félretájékoztattam a T. Blogkövetőket a repülőgép típusát illetően. Gyermekem - aki hozzáértő - felvilágosított, hogy Boeinggel jöttek, nem Airbusszal. Kéretik az ezzel kapcsolatos információk értelemszerű behelyettesítése, beleértve a videót is.

PF

6 megjegyzés:

  1. Kedves Feri!
    Tisztelt Blogkövetők!

    Köszönjük a vidám hírmorzsát! Nos,jól sikerült a próbafolyamat, de azért a cincinnati Kórus Olimpiára még gyakorolnunk kell!
    Remélem minden családnál folyamatos az élménybeszámoló! Szerintem olyan sok (sokk hatású is)élmény érte őket, hogy minden nap elő fognak jönni újabb és újabb foszlányok.
    Koppány Ildikó tegnap éjjel küldött egy levelet, melyet még szeretnék megosztani veletek, hiszen a Szülőknek is szól:
    "A gyerekek gondolom rendben hazaértek. Óriási útjuk volt. Mi is nagyon élveztük! Láttak mindent, amit kellett, sűrű, élménygazdag útjuk volt! Szerintem napokig fogjátok hallgatni az élményeket. Őszintén szólva én is napokig tudnék mesélni olyan élmény volt velük lenni.
    Nagyon büszke voltam rájuk. Mindenütt dicsérték fegyelmezettségüket, kedves udvariasságukat, fáradhatatlanságukat, jó kedélyüket..Küldetésüket maximálisan teljesítették.Akár megkapták a nagyköveti címet, akár nem!!.Nagyon megható pillanatokat is átéltünk velük. Pl 1. a közönségkoncertjükön sikert arattak, s ahogy fölrázták a közönséget, olyan embereket , akik életükben először hallottak kórusmuzsikát... 2.Ezt megismételték az Expo-n egy tikkasztó vízivárosnéző nap után egy hasonló közönség előtt, de itt sajtósok és a magyar főkonzul (aki kifejezetten Őket üdvözölni érkezett a magyar pavilonba) és az expo magyar pavilon szervezői is hallgatták Őket.... 3. és a csúcs az volt, amikor énekeltek 2-3 dalt a Nagy falon (hosszú lépcsőmászás után, alig csak kilihegve magukat), a lépcsőkön erőlködő többi turistát is meglepve, s utoljára megszólalt a magyar himnusz........NA EZT TÖBBEN MEGKÖNNYEZTÜK
    Az időjárás is végig kedvezett a programoknak, ami ritka nyáron. Ilyenkor itt gyakran esik és mégis 38 fok körüli a hőmérséklet, s eső után hatalmas a köd. Ehhez képest a vízivárost megszenvedtük ugyan, de este bőrig áztunk akkora zuhé volt. Ezután másnap mégis ragyogó derült idő fogadott minket, (eltűnt a pára, ami ritkán szokott eső utáni napon) ami jól jött mivel a Jinmao torony 88. emeletéről (helyiek szerencse száma a 8) csodálták a várost.Amikor a Nagy falra másztunk, akkor meg teljesen beborult, kellemes szél fújt, s csak 28 fok volt. Szóval még az égiek is segítették ezt az utazást.
    Az étellel is megkínlódtak. amihez csak volt bátorságuk azt megkóstolták, de ritkán laktak jól(szerintem). De majd most otthon élvezettel esznek. Itt nem is lát az ember nassoló ,élvezetből eszegető helyieket. Esznek, ha éhesek ripsz-ropsz, de nem csipegetnek, mint mi.
    Aranyos volt az egyik leányzó. Azt mondta, neki nem jutott a nekünk cipelt csomagokból, de ha Ő tudta volna, h itt ilyenek az ételek, s tényleg ezt sem kapni a boltokban meg azt sem, amint tapasztalta, akkor Ő önszántából hozott volna 2-3 száll kolbászt és ezt-azt otthonról nekünk, h segítsen. Ez az utolsó előtti napon történt,itt már nagyon vágyódhatott a hazai ízek után.
    Egy másik helyes megjegyzése volt a Borissza Esztinek (üdvözlöm a húgát és a szüleit) mikor lepihentünk néhány percre a Nagyfal egyik lépcsőfokán:" Istenem, miért kellett TAVALY előadást tartanom a Nagyfalról, most ezután sokkal jobbat tartanék, mert el tudnám mesélni mekkora nagy és milyen nehéz megmászni! "

    Én mégegyszer köszönöm a családom nevében a gyerekeknek a cipekedést,a szülőknek a hozzájárulását, h elhozták a sógornőm által összekészitett hazait. Nagy örömünkre szolgál, s amig tart, minden étkezésnél emlékezünk rájuk A későbbiekben is szívesen vesszük a segítséget a hazai idejuttatásában, ha a szülők és gyerekek ismerősei érkeznek Shanghaijba.
    Elfelejtettem a gyerekeknek megadni a címemet, h írhassanak ha kedvük tartja, vagy ha a szülőknek lenne szüksége az elérhetőségünkre. Ha vki kéri add meg a cimemet István nyugodtan."

    Mindenkinek kívánok további szép nyarat, találkozunk a közös élménybeszámolón!!
    R. Lázár Olga

    VálaszTörlés
  2. Néhány perccel ezelőtt - az utóbbi két hétben kialakult blogfüggőségem miatt - idekattintottam, és hála PF szülőtársunk aktivitásának, nem kellett csalódnom: még él a blog!!!!
    Nem tudom a többi családban hogy alakult a vacsora, de az én lányom éppen csak megkóstolt mindent, és csak beszélt, beszélt ..., és ásítozott felváltva. Szerintem ma fog ráérezni csak a jó magyar ízekre!
    A sok felidézett pillanat mesélése közben ő is rengetegszer említette, hogy a Csabi milyen aranyos volt velük, és hogy "tök jó fej", úgyhogy úgy érzem, valóban sokat köszönhetünk neki! Jó lenne megszervezni egy olyan közös "gyerekek-szülők-kísérők-Csabi" élménybeszámoló estet - akár vacsorával összekötve - ahol ki is fejezhetnénk a köszönetünket. Tudom, hogy a gondolat már korábban megfogant, ha bármiben tudunk segíteni, jelezzétek, benne vagyunk!
    Mindenkinek jó kipakolást, mosást, gyermekeinkben és fényképeikben való gyönyörködést kívánok!
    Üdv: Mester Judit - Lalu anyukája

    VálaszTörlés
  3. Sziasztok! Nincs mese, most már biztos, hogy blogfüggő vagyok. Ismét itt ülök. Köszönöm Ferinek ezt az ismét jóízű, megnevettető kis beszámolót!!!!
    A fényképeknél tegnap este az 513.-nál hagytuk abba, akkor már Domó szemei is igencsak fáradtak voltak... Biztosan így lesz, hogy még hetekig mesélik és mi hallgatjuk az élményeket. Ildikó ismét meghatott, olyan szépen ír a gyerekekről! Köszönet neki mégegyszer a beszámolókért és képekért, nélküle nem lett volna ennyi információnk. Nálunk ma folytatódott a gasztronómiai élvezetek tárháza (tejbegríz, csirkepöri stb.)
    Most folytatjuk a képek nézegetését és hallgatjuk a további sztorikat. Biztos mindenki hasonló programot tudhat magáénak!
    Üdvözlettel, Eszter

    VálaszTörlés
  4. Csatlakozom én is!
    Már reggel benéztem hátha van valami friss bejegyzés, függő vagyok az egyszer szent ! Csengének is megmutattam, hogy itt izgultunk közösen értük.
    Azt hiszem egy szerencse csillag kísérte útjukat.
    Annyi önzetlen segítséget kaptak amit nem győzünk megköszönni!
    Köszönet Koppány Ildikónak a hírekért a képekért( mint kiderült akiről azt hittem Csenge más volt ;-)),de engem halálosan megnyugtatott)
    Kínai Csabinak a sok-sok segítségért!
    Találkozzunk egy közös élménybeszámolón!
    Ildikó (Ankner)

    VálaszTörlés
  5. Örülök,hogy kiderült nem csak én váltam blogfüggővé!Csak hasonlókról tudok beszámolni a hazaérkezés után!Köszönet érte,hogy részesei lehetünk ennek a csodának!Engem szomorúvá tett az utolsó bejegyzés felirat!Találkoznunk kell mindenképp egy jó kis közös élménybeszámolóra!!!

    VálaszTörlés
  6. Hála és köszönet MINDENKINEK ezért az útért!
    Nagy "alkotás "volt és örök emlék.
    Üdv .Mindenkinek!
    a Királyfy család

    VálaszTörlés